A német mint anyanyelv elterjedtsége és jogi státusza

I. A német nyelvterület földrajzi adatai

A német nyelvterület legnyugatibb pontját, tehát ahol a német vagy valamelyik nyelvjárása a köznyelv, a raumbruchi község jelenti Luxemburgban. A nyelvterület legkeletibb pontját az ettől 850 km-re fekvő burgenlandi Jahrndorf község reprezentálja. Északi határa List közösség az északi-tengeri Sylt szigetén. A déli végpont az 1005 km-re fekvő Zermatt a Matterhornon. A német nyelv elterjedtsége Európában 1. ábra: A német nyelv elterjedtsége Európában

  • sárga: a német hivatalos (társ-)nyelv és a többségi lakosság anyanyelve
  • piros: a német hivatalos társnyelv, de a többségi lakosságnak nem anyanyelve
  • kék: a német vagy valamelyik változata jogilag elismert kisebbségi nyelv (négyzetek: kicsiny földrajzi kiterjedés)
  • türkíz: a német vagy valamelyik változata több mint 50.000-es lélekszámú kisebbség által beszélt nyelv, de nincsen jogi státusza

II. A németet anyanyelvként beszélők száma

Az 1990-es évek óta számos forrás 90-100 millió főben határozza meg a német anyanyelvűek számát. [1] A pontatlan meghatározásnak több oka is van: [2] Több állam nem tartja számon, hogy lakossága melyik nyelvcsoporthoz tartozik, mi az anyanyelvük és melyek a másodnyelveik. A kettős anyanyelvű emberek számos kérdőíven – melyek későbbi felmérések alapjául szolgálnak – gyakran csak egy adatot adhatnak meg. Vannak a németnek olyan – esetenként nagy beszélőszámú – változatai is, amelyekről vitatják, hogy a némethez tartoznak-e, vagy státuszuk nemrégiben változott meg; ilyenek az elzászi, a luxemburgi és a limburgi. Egyes adatforrások nem tesznek különbséget az anyanyelvi és a németet csak másodnyelvként beszélők (pl. a bevándorlók) között, és csak az összegüket vagy csak az anyenyelviek számát adják meg. A német nyelv elterjedtsége a világon 2. ábra: A német nyelv elterjedtsége a világon A világ nyelveit osztályzó Ethnologue a szabványnémetet (Standarddeutsch) első és másodnyelvükként használókat kb. 78 millió főre becsüli, akik közül 70 millió beszéli a németet anyanyelveként. Más változatok, mint a bajor, a svájcinémet, vagy a rio grandei Hunsrückisch (részben kétnyelvű) beszélőivel nem számol, amire fel is hívja a figyelmet. Az Ethnologue szerint a szabványnémetnek világszerte kb. 77 millió anya- és 53 millió másodnyelvű beszélője van, ami együtt 130 millió beszélőt jelent. [3] Ha a szabványnémet és a „Standard German” alatt nem felsorolt változatainak beszélőit összeadjuk, akkor az anyanyelvi beszélők száma 90 milliót fog kitenni. Reprezentatív lakossági felmérések alapján más elemzők a német anyanyelvűeket 95 millióra becsülik. [4][2][5] Egyes mérések 105 millió beszélőről számolnak be; ezek vagy a másodnyelvet használókat vagy a vitatott, de nagy beszélőszámú változatokat is bevonják. [6] Mindenesetre 2012-ben a német volt az Európai Unió legelterjedtebb anyanyelve. [7]

A német nyelvet beszélők száma államonként

Ezen a linken a 25.000 fősnél nagyobb németajkú közösségek felsorolása látható, és az olyan államok, amelyek német vidékek voltak. A németajkúak számát kb. 98 millióra becsüli. A legnagyobb lélekszámú német közösségek az alábbiak:

  • Németország (76-77 millió)
  • Ausztria (7,57 millió)
  • Svájc (5 millió)
  • Luxemburg (474 ezer)
  • Liechtenstein (35.365)
  • Hollandia (386 ezer)
  • Brazília (1,5 millió)
  • Franciaország (1,2 millió)
  • Egyesült Államok (1,1 millió)
  • Oroszországi Föderáció (600 ezer, ebből csak Szibériában 350 ezer)
  • Kanada (438 ezer)
  • Argentína (400 ezer)
  • Dél-Afrikai Köztársaság (300-500 ezer)
  • Kazahsztán (358 ezer)
  • Olaszország (310 ezer dél-tiroli)
  • Magyarország: egy 2011-es felmérésen 132 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, 96 ezren beszélik a németet otthon, de csak 32 ezren tartják magukat anyanyelvieknek

Lásd még: Németnyelvű kisebbségek A német nyelv elterjedtségének jó indikátora a hivatalos német nyelvű médiumok növekvő száma.

III. A német jogi státusza

Németország

Németországban a német a leginkább használatos nyelv. A német hivatalos nyelv, szabvány-nyelvként és írott nyelvként országos médiumok használják. Sok tájegységen a német a szinte kizárólagosan használt nyelv – amit gyakran színeznek tájszólások, melyek között folyamatos az átmenet. Németországban a német:

  • a Közigazgatási Eljárásról Szóló Törvény 23. §-a és a Társadalombiztosítási Törvény 19. §-a szerinti hivatalos nyelv,
  • az Iratok Hitelesítéséről Szóló Törvény 5. §-a szerint a közokiratok nyelve,
  • a Kereskedelmi Kódex 244. §-a szerint a vállalatok éves zárójelentésének nyelve,
  • és az Igazságszolgáltatásról Szóló Alkotmányos Törvény 184. §-a szerint a bírósági tárgyalások nyelve.

Német-felsőszorb településjelző tábla, Bautzen, Szászország 3. ábra: Német-felsőszorb településjelző tábla, Bautzen, Szászország A jognak nincs egységes válasza arra, hogy a német nyelv alatt kizárólag a felnémet (Hochdeutsch) vagy az alnémet (Niederdeutsch) is értendő-e. A Foerster-Friedersen-Rohde jogász-szerzőcsoport Schleswig-Holstein közigazgatási törvényének 82a §-ához fűzött kommentárja szerint a magasabb bíróságoknak az igazságszolgáltatásról szóló 1927. évi alkotmányos törvény 184. §-ával kapcsolatban hozott döntése értelmében a ’német nyelv’ fogalma úgy a fel- mint az alnémet nyelvre is értendő. Ezzel szemben a Szövetségi Törvényszék a Müncheni Szabadalmi Hivatal számára az iratok benyújtásával kapcsolatos 2002. november 19-i döntésben az alnémetet (itt: Plattdeutsch) az idegen nyelvekkel azonos jogállásúvá tette: „Az alnémet (Plattdeutsch) nyelven írt jelentkezési beadványok a GebrMG 4a § 1. bekezdésének értelmében nincsenek német nyelven írva”. Egy másik ítélete alapján azonban a Szabadalmi Hivatalnak fel kell dolgoznia a Plattdeutsch kereseteket is. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint elismert kisebbségi- vagy regionális nyelvek Németországban a következők:

  • dán (úgy a birodalmi dán (legtöbbször Sydslesvigdansk), mint a Sønderjysk): Schleswig-Holsteinban a Charta III. része alapján
  • fríz: észak-fríz Schleswig-Holsteinban, saterfríz Alsó-Szászországban, mindkettő a III. rész alapján
  • szorb: felső-szorb Szászországban, alsó-szorb Brandenburgban, mindkettő a III. rész alapján
  • cigány (a szintik és a romák nyelve): Hessenben a III. rész, a többi tartományban a II. rész alapján
  • alnémet: Schleswig-Holsteinban, Hamburgban, Alsó-Szászországban, Brémában, Mecklenburg–Elő-Pomerániában a III. rész alapján, Észak-Rajna–Vesztfáliában, Brandenburgban és Szászország-Anhaltban a II. rész alapján

Német-fríz tábla a Husumui rendőrigazgatóságon, Észak-Frízföldön 4. ábra: Német-fríz tábla a Husumui rendőrigazgatóságon, Észak-Frízföldön Fentiek érvényszerzése a tartományi jogban még nem ment teljesen végbe – különösen érvényes ez a cigány nyelvre. Schleswig-Holsteinban az alnémet, a dán és a fríz a hivatalos nyelvek rangját élvezi. Más, Németországban használt (pl. a jenis rétegnyelv vagy a jiddis) és idegen eredetű kisebbségi nyelvek, mint a török vagy a lengyel, még nem lettek felvéve a Chartába. [8][9] Németországban vannak még beszélői a német zsidóság által a középkorban kialakított jiddisnek is. 2008-ban széles társadalmi egyeztetés kísérte a német nyelv felvételét az Alaptörvény 22. §-ába. A CDU szorgalmazta, de más pártok ezt idegenellenes pánikkeltésként értékelték, ill. szükségtelennek tartották, mert a német magától értetődően az ország nyelve. [10][11][12] A Német Képviselőház Tudományos Szolgálata vizsgálatában arra az eredményre jutott, hogy a német nyelv mint szimbólum felvétele az Alaptörvénybe “jogilag megengedhető lenne”… [13]

Ausztria

Ausztriában az 1920-ból származó Szövetségi Alkotmánytörvény (BVG) 8. cikk 1. bekezdése szerint a (közelebbről meg nem határozott) német nyelv a köztársaság álamnyelve, a nyelvi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával. Karintiában és Stájerországban hivatalos nyelv a szlovén is, Burgenlandban a magyar és a burgenlandi horvát is. A mindennapokban és az államigazgatásban használják még az osztráknémetet (Österreichisches Deutsch), ami a felnémetnek egy nemzeti (szabvány-) változata; a II. köztársaság idején az Österreichisches Wörterbuch által lett szabványosítva (első, minden korábbi német szabálykönyvet felváltó kiadás: 1951). Német-magyar helységnévtábla a burgenlandi Felsőőr határában 5. ábra: Német-magyar helységnévtábla a burgenlandi Felsőőr határában A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint a kisebbségiként jegyzett nyelvek Ausztriában a következők:

  • a burgenlandi horvát Burgenlandban
  • a romani Burgenlandban
  • a szlovák és a cseh Bécsben
  • a szlovén Karintiában és Stájerországban
  • a magyar Burgenlandban és Bécsben

Svájc

Svájcban föderációs szinten nemzeti- és hivatalos nyelv a német, a francia, az olasz és a rétoromán (utóbbi csak a rétorománokkal történő érintkezésre nézve hivatalos). A lakosság 63%-ának, kb. 5 millió svájci lakosnak a német az anyanyelve. A svájci irodalmi német (Schweizer Hochdeutsch) a szabvány-német Svájcban használt formája; a németországi és ausztriai szabvány-nyelvektől jelentősen különbözik szókincsben, szóképzésben, morfológiailag, szintaxisban, helyesírásban és kiejtésben. Ezeket a különlegességeket helvétizmusoknak nevezik. A köznyelv majdnem kizárólag a svájcinémet (Schwizerdütsch), az öröklött alemann nyelvjárások különböző formáinak gyűjtőfogalma. A német a 26 kanton mindegyikében hivatalos nyelv. 17 kantonban a kizárólagos hivatalos nyelv. 3 további kantonban a franciával osztozik ezen a státuszon (Bern, Freiburg, Wallis), 1 továbbiban pedig az olasszal és a rétorománnal (Graubünden). A Svájcban egyébként minden község a saját hatáskörben határozhatja meg a hivatalos nyelveit. A Svájc Európa egyetlen olyan állama, amelyben a jenis nyelv, a németnek egy változata 1997-ben az Európai Nyelvi Chartában „territoriálisan nem kötött nyelvként” lett ratifikálva, ha hivatalos nyelvként nem is lett elismerve. [14] Lásd még: Svájci irodalmi német, Nyelvek a Svájcban, valamint Svájci Idiotikon Német, francia, olasz és rétoromán nyelvű tábla a Svájcban 6. ábra: Német, francia, olasz és rétoromán nyelvű tábla a Svájcban

Luxemburg

Luxemburgban az irodalmi német a luxemburg nyelvvel és a franciával együtt hivatalos nyelv, azonban a törvénykezés nyelve a francia; vitás esetben a törvényszövegek, állami pályázatok mérvadó változata a francia. A luxemburgi nyelv a németnek egy moselfranki nyelvjárása, 1984 óta a nagyhercegség egyedüli „nemzeti nyelve”, és használják a rádióban és a televízióban is (pl. RTL-csoport). Az irodalmi német (das Hochdeutsche) különösen a nyomtatott médiában továbbra is domináns szerepet játszik; ezért is beszélnek ‘luxemburgi – irodalmi német diglossziáról’. Az EU felmérése szerint [15] a luxemburgiak több mint 90%-a nyilatkozott úgy, hogy jól beszéli a németet és a franciát is. A luxemburgi statisztikai hivatal, a STATEC 2011-ben a köznyelvek használatának (érintkezés otthon, barátokkal, munkában, iskolában) következő eloszlását állapította meg: luxemburgi 70,5%, francia 55,7%, irodalmi német 30,6%. [16] Minden hivatalt törvény kötelez arra, hogy az állampolgár nyelvén válaszoljon, bár ezt a gyakorlatban nem mindig tartják be. A helységnevek és így a helységnév-táblák is a hivatalos francia megnevezéseket viselik (pl. „Dudelange” Düdelingen községre vagy „Luxembourg“ Luxemburgra, ami a főváros neve is), aholis a luxemburgi nyelvű helységnév gyakran dőlt betűvel áll. Az utcanevek többnyire franciául és németül vannak kitáblázva, néha luxemburgiul (mint az országúti figyelemfelhívás a vészleálló öblökre: „Arrêt de secours / Nothaltebucht“). Kétnyelvű helységnévtábla Luxemburgban: francia és luxemburgi név 7. ábra: Kétnyelvű helységnévtábla Luxemburgban: A hivatalos francia név (Warken) és a luxemburgi megnevezés (Waarken). A nyomtatott médiában mindhárom nyelv képviselteti magát, de különböző súllyal. A legnagyobb napilap, a Luxemburger Wort / La Voix du Luxembourg nyomtatott változata keveri a németet, a luxemburgit és a franciát, az interneten német, francia, angol és a portugál változatokkal szolgál. [17] A második legnagyobb napilap nyomtatott változata ugyanúgy keveri a három hivatalos nyelvet, de a weboldala csak németül érhető el. [18] A luxemburgi vállalatok nyelvhasználata erősen iparág-függő; pl. a kézműves üzemek reklámjai és weboldalai általában kizárólag németek, míg az ügyvédi irodák, építészek, adótanácsadók weboldalai legtöbbször csak franciául és angolul érhetők el. A magánszemélyek, az iskolák, a klubok weboldalaikon mindhárom hivatalos nyelvet keverik. Noha a politikai pártok weboldalain a szabvány-német és a luxemburgi dominál, a kormány és a hivatalok oldalai majdnem kizárólag franciául és angolul érhetők el. Kétnyelvű jelzőtábla Luxemburgban 8. ábra: Kétnyelvű jelzőtábla Luxemburgban

Belgium

Belgiumban az irodalmi német [Hochdeutsch] állami szinten hivatalos nyelv, ahogy a holland és a francia is. A német Kelet-Belgiumban, Eupen és Sankt Vith kantonokban többségi nyelv, mellette kisebbségi nyelvként a francia is hivatalos nyelv. Ennek fordítottja Malmedy kanton, valamint a plattdeutsch közösségek, ahol a francia a hivatalos és a német a kisebbségi nyelv. Kereken 78.000 belga mondja a németet anyanyelvének. Bővebben Belgium német nyelvközösségéről…

Liechtenstein

A 34.600 lakosú Liechtensteinben a szabvány-német az egyedül érvényes hivatalos nyelv. A köznyelv a liechtensteini (Liachtaschtanerisch), egy alemann nyelvjárás, amely közeli rokona a svájcinémetnek és az osztráknémet vorarlbergi nyelvjárásának. Számottevő kisebbségi nyelv nincs.

Magyarország

A magyarországi német kisebbség (saját szavukkal az Ungarndeutsche) jogi oltalom alatt áll, azonban messzemenően asszimilálódott, így a németet legtöbbször már idegen nyelvként tanulják. Hivatalosan kb. 200.000 magyarországi németről beszélnek. A valóságban ebből kb. 50.000 lehet német anyanyelvű (a teljes lakosság fél %-a). Mivel a kisebbség nagyon szétszórva él az ország területén, a magyarországi németek identitása kettős. Kétnyelvű helységnév-, utca-, forgalmi- és hivatali táblákat látni pl. Sopronban (Ödenburg), és elvétve más országrészekben is. Más nagyobb létszámú német kisebbségű községben előfordulnak német óvodás csoportok vagy iskolás osztályok is. A magyarországi német kisebbség életét a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezi. Bővebben a Magyarországi németekről (Ungarndeutsche)

IV. A német nyelv és a nemzetközi szervezetek

Európai Unió

Az Európai Unió zászlója 9. ábra: Az Európai Unió zászlója A német az Európai Unió 24 hivatalos nyelvének egyike, és az angol és a francia mellett az EU munkanyelve is. A német az EU legtöbbek által beszélt anyanyelve és valamivel az angol után a második legtöbbek által beszélt idegen nyelve. Az Európai Bizottság alkalmazottainak mégis kevesebb, mint 20%-a rendelkezik német nyelvismerettel; a valóságban a munkanyelv-státusz kimerül a tanácskozásokra németül megírt szövegek előterjesztésében. [19]

Egyesült Nemzetek

Az Egyesült Nemzetek emblémája 10. ábra: Az Egyesült Nemzetek emblémája Az ENSZ-ben a német nem hivatalos ill. munkanyelv. Helyzete a többi nem-munkanyelvvel szemben annyiban különleges, hogy 1975 óta az ENSZ Fordítószolgálata a legfontosabb dokumentumok német változatát is elkészíti. Ezt az UN-titkárságba ágyazott szolgálatot egyébként Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein finanszírozza. A Szellemi Tulajdon Világszervezete, az ENSZ egyik hivatala kezeli a nemzetközi együttműködésről szóló szerződést a szabadalmak területén, röviden a PCT-t. A PCT keretében a szabadalmak angol, orosz, francia, spanyol, portugál, arab, kínai, japán, koreai és német nyelven is bejelenthetők. Forrás: a német nyelvű Wikipedia Deutsche Sprache c. bejegyzése

Irodalomjegyzék

  1. Jacques Leclerc: Quebec 2001.
  2. Ulrich Ammon: Die Stellung der deutschen Sprache in der Welt.(PDF) de Gruyter Mouton, 2015, ISBN 978-3-11-019298-8.
  3. 20. Auflage 2017. Standard German
  4. sprachkreis-deutsch.ch
  5. Erhebung November bis Dezember 2005: Spezial-Eurobarometer 243 „Die Europäer und ihre Sprachen“, S. 4.(PDF; 591 kB), abgerufen am 26. Januar 2010 und Erhebung Mai–Juni 2005 Europeans and Languages (PDF; 148 kB), abgerufen am 26. Januar 2010.
  6. Thomas Marten, Fritz Joachim Sauer (Hrsg.): Länderkunde Deutschland, Österreich und Schweiz (mit Liechtenstein) im Querschnitt.Inform-Verlag, Berlin 2005, ISBN 3-9805843-1-3, S. 7.
  7. Europäische Kommission: Spezial Eurobarometer 386: Die europäischen Bürger und ihre Sprachen.(PDF) Ohne Ort, 2012, S. 8 & S. 12.
  8. Österreichisches BGBl. (gleichlautend in Deutschland und der Schweiz)gv.at
  9. European Commission: Languages of Europe.Euromosaic study (englisch), Stand: 27. Oktober 2006.
  10. CDU-Vorstoß ärgert Merkel – Deutsch ins Grundgesetzde, 3. Dezember 2008.
  11. Streit um Bekenntnis zur deutschen Sprache im Grundgesetz.In: de, 3. Dezember 2008.
  12. Özdemir geißelt CDU-Parteitagsbeschluss: Man spricht deutschfr-online.de, 2. Dezember 2008.
  13. Deutsch im Grundgesetz.(Memento des Originals vom 13. August 2012 im Internet Archive) Dienste vom 22. November 2010 (PDF; 64 kB). Abgerufen am 22. Mai 2013.
  14. Fahrende – Anerkennung als nationale Minderheit.(Memento des Originals vom 20. Dezember 2007 im Internet Archive) Schweizerische Eidgenossenschaft, Bundesamt für Kultur.
  15. Europeans and languages Eurobarometer 63.4(englisch, PDF; 144 kB). Abgerufen am 13. November 2009.
  16. Institut national de la statistique et des études économiques – Umgangssprache(n)(PDF) Abgerufen am 7. Juni 2014.
  17. Website des Luxemburger Wort, abgerufen am 7. Juni 2014.
  18. Website des Tageblatt, abgerufen am 7. Juni 2014.
  19. Ulrich Ammon: Europa spricht kein Deutsch.In: Die Welt. Februar 2010.
Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.