Egy- vagy többnyelvű nevelés?

Többnyelvűség, többnyelvű nevelés – hasznos vagy vannak kockázatai is? A tudomány legújabb eredményei szerint inkább hasznos.

többnyelvű gyerekek

Minden többnyelvű családban felmerül a kérdés, hogy a gyerekeket egy vagy két nyelven neveljék-e. Az egynyelvű nevelés támogatói szerint a két nyelv párhuzamos tanulása (a második korai bevezetése) zavart okozhat, és a többnyelvűen nevelődő gyerekek mindkét nyelvet rosszabbul beszélik.

A többnyelvűség támogatói ezzel szemben azt állítják, hogy ha a többnyelvűség kezdetben rosszabb eredményekhez vezet is, a hátrány idővel megszűnik. Aki csak próbált már felnőtt korban nyelvet tanulni, megtapasztalta, hogy az idegen nyelvtan megtanulása (megértése) általában nehéz, a kiejtést pedig gyakorlatilag lehetetlen akcentus nélkül elsajátítani. De milyen állásponton van a kutatás jelenleg, mik a tények?

Az egynyelvű nevelés előnyei a következők:

Egy tanulmány keretében megszámolták az egy- és a kétnyelvű nevelésben részesült gyerekek által ismert szavak számát. Kiderült, hogy a többnyelvűen nevelt iskolások átlagosan kevesebb szót ismertek, mint az egynyelvűek. Ráadásul a többnyelvű gyerekeknél átlagosan alacsonyabb intelligenciahányadost is mértek!

A látszat azonban csal

A pontosabb elemzés ezt a látszólagos eredményt árnyalja. Kimutatták ugyanis, hogy a kezdetben kisebb szókincs az iskolai években kiegyenlítődik, sőt, később a többnyelvű gyerekek javára tolódik el; szókincsük az egynyelvűekének kétszeresére nő – nyelvenként!

A többnyelvű gyerekeknél mért alacsonyabb IQ pedig egy statisztikai hiba eredménye. A többnyelvű gyerekek szociálisan gyengébb (bevándorlási háttérrel rendelkező) családokból származtak, míg az egynyelvűek tehetősebb családokból. A különbség tehát nem a nevelési nyelvek számán múlt, hanem az eltérő társadalmi háttéren.

A többnyelvű nevelés előnyei a következők:

Úgy tűnik, a gyermeki agyak sokat profitálnak abból, ha több nyelvvel konfrontálódnak. Az előnyök nem csak a nyelvhasználatban jelentkeznek. Egy kísérlet kimutatta, hogy a többnyelvű gyerekek könnyebben helyezkednek mások helyzetébe. Kisgyermekek elé helyeztek különböző méretű tárgyakat. A gyermekkel szemben ült egy felnőtt, aki a legkisebb tárgyat egy akadály miatt nem láthatta. A felnőtt megkérte a gyermeket, hogy adja oda neki a legkisebb tárgyat. Az egynyelvű gyerekek legtöbbször a ténylegesen legkisebb tárgyat adták oda, amelyet pedig csak ők láthattak. Ezzel szemben a többynelvű gyerekek a legkisebb a felnőtt számára is látható tárgyat választották. A többnyelvűek tehát képesek voltak figyelembe venni beszélgetőtársuk perspektíváját.

A kiejtés akcentus-mentes elsajátítása csak gyerekkorban lehetséges

Ha próbált már felnőttként nyelveket tanulni, akkor tudja, mennyire nehéz. Ha nagy igyekezettel sikerül is elsajátítani a szókincset és a nyelvtant, akcentusa mindig le fogja leplezni mint idegenajkú beszélőt. Az emberi agy az élet során elveszti azt a rugalmasságát, amellyel a felnövekvő kisgyermek tökéletesen képes adaptálni egy nyelv artikulációját.

Védelem a demenciával szemben

A többnyelvűségből azonban egész életében profitál az ember. PhD Ellen Bialystok kanadai kutató azt elemezte, hogy eltér-e a demencia kezdete egy- vagy többnyelvű páciensek esetében. 2007-ben a Neuropsychologia viselkedéskutató és kognitív idegtudományi szakmagazinban bebizonyította, hogy azokat, akik egész életükben kétnyelvűen éltek, átlagosan 4 évvel később érinti a demencia, mint az egynyelvű személyeket. A kutató ennek hátterében azt gyanítja, hogy a többnyelvű személyeknek sok helyzetben el kell nyomnia azt az impulzust, hogy egy szót a másik nyelven ejtsenek ki, tehát legalább ennyivel többet gondolkodnak.

A nyelv tanulása kognitív tartalékokat épít fel, amelyek ellenállóbbá tesznek az agykárok ellen. Ha a kezdet nehéz is, magas életkorban is megéri új nyelvet tanulni.

Az idegen nyelvek ismereteinek további előnyei

Utazásai során nincs másokra utalva, maga kommunikálhat és intenzívebben átélheti az idegen kultúrákat. Kiszélesítheti kapcsolati hálóját, amit a közösségi oldalak segítségével minden eddiginél könnyebben ápolhat. Eredetiben élvezheti az adott kultúra filmjeit és irodalmát, a nemzetközi szaksajtó vagy a világban zajló folyamatok többoldalú ismerete által tájékozottabbá válhat.

Összefoglalás

Azzal a korábban elterjedt feltevéssel ellentétben, mely szerint a többnyelvűség inkább zavart okoz az agynak,az újabb kutatási eredmények egyértelmű álláspontja az, hogy a gyermekkori többnyelvűség feltétele az akcentusmentes beszédnek, támogatja amás személyekbe való beleélés képességét, és feltartóztatja az időskori demenciát.

Irodalom

Bialystok, E., Craik, F. I. M, Klein, R. & Viswanathan, M.(2004). Bilingualism, aging, and cognitive control: Evidence from the Simon task. Psychology and Aging, 19, 290-303.
Bialystok, E., Craik, F. I. M, Klein, R. & Freedman, M. (2007). Bilingualism as a protection against the onset of symptoms of dementia. Neuropsychologia, 45, 459-464.
Valenzuela, M. J., & Sachdev, P. (2006). Brain reserve and dementia: A systematic review. Psychological Medecine, 36, 441-454.
Lee, P. (1996). Cognitive development in bilingual children: a case for bilingual instruction in early childhood education. The Bilingual Research Journal. 20, 499-522.
Kobayashi, C., Glover, G. & Temple, E. (2008). Switching language switches mind: linguisticeffects on developmental neural bases of ’Theory of Mind.’ Social, Cognitive and Affective Neuroscience, 3(1): 62-70.

Forrás: NeuroNation

Leave a reply

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.