A következő eset szó szerint megtörtént velünk: egy ügyfél, akinek presztízsértékű sajtóanyagait, weboldalait, nyomtatott prospektusait és tanulmányait rendszeresen kiváló minőségben (marketingszövegként szabadon fordítva és adaptálva) fordítot­tuk, az anyacégnek egy 24 nyelvre lokalizált, vállalatvezetőknek szánt webes felmérését akarta ügyfeleinek ajánlani, de megdöbbenve vette észre, hogy a webhely magyar vál­tozata, amelyet egy neves amerikai lokalizáló cég 24 nyelven elkészített, szinte használ­hatatlan, hemzseg a hibáktól, a fordító nem ismerte a szakmai nyelvhasználatot, és így tovább. Kérte a nemzetközi fordítóirodát, hogy az általa jól ismert és mindig jó minőségű munkát végző irodával fordíttassák, illetve a már meglévő fordítások cse­lében lektoráltassák az anyagokat. Remélhetőleg ezt sikerül megoldani, de az eset felveri a felelősség kérdését: a nemzetközi gazdaságban nem ritkán hosszúra nyúló „szállítói láncban” hol van a minőségért való felelősség helye (más szóval: hogyan ne vesszen el sok bába között a gyerek).

fordító német

Az ideális szereposztás

Nyilvánvalóan jó megoldás, ha a nagy nemzetközi fordítóiroda felelős mind a tech­nikai részért (software engineering, formai megfelelőség), mind a nyelviért (lektorálás, korrektúra, véleményeztetés a helyi leányvállalat PR–részlegével és annak megfelelő véglegesítés). Ehhez azonban saját belső anyanyelvi fordítói és lektori gárdára van szükség, amely elvégzi a fordítások egy (technikailag kritikus) részének fordítását és az összes külső fordítóknak kiadott anyag átfogó lektorálását, minőségbiztosítását. Láttam is példát ilyenre, de ilyenkor legtöbbször a „nemzetközi fordítóiroda” az anyacég saját fordítóirodája (leányvállalata) volt, vagy az anyacég egykori belső fordítói által „gründolt” és 90–100%–ban még mindig nekik dolgozó iroda.

Azonban még ebben az ideális esetben is probléma, hogy csúcsterhelés esetén a belső lektoroknak nincs idejük minden kívülről beérkező fordítást alaposan ellenőrizni, illetve egyes esetekben ezeknek az anyanyelvi szakembereknek a kompetenciája is bizony megkérdőjelezhető (láttam olyat, amikor a jó fordírást „javították” rosszra vagy „Hunglish”–re). Több esetben az anyacég magyar leányvállalatánál kijelöltek egy kor­rektort, aki minden elkészült anyagot véleményezett, és akinek nyelvi elvárásaihoz igazodni kellett. Ez gyakran nagyon hasznos volt, de az is előfordult, hogy magyar­talan fordításait erőltette a fordítóra – és nem volt ellene apelláta. Olyan eset is van, amikor a nemzetközi megrendelő „házon belüli” vagy „saját” fordítóirodája minden nyelvhez megtalálja a legtapasztaltabb, a szoftverek „lelki­világához” értő, ugyanakkor nyelvileg maximalista és perfekcionista helyi „csúcsfordítókat”, és éveken át következetesen velük dolgoztat. Azonban az eddig vázolt „idilli” felállást pillanatok alatt romba döntik a multinacionális vállalati szférában elkerülhetetlen járványként kitörő és dühöngő át– és kiszervezési hullámok (outsourcing–rohamok). Ilyenkor a pénzügyi érvekkel szemben hiába hozzák fel a válla­lat fordításért felelős illetékesei, hogy bejáratott kapcsolataik vannak folyamatosan megbízható minőséget szállító fordítókkal vagy fordítóirodákkal, hozzájuk vágják, hogy márpedig outsourcing lesz, kész, el van döntve. Ez pedig gyakran azt jelenti, hogy a megbízásra kerülő nemzetközi fordítóiroda olcsóbb és gyengébb helyi munkaerővel fog dolgoztatni.

német fordítóiroda 19 ker

A reális szereposztás

A „fordítóipar” magas– és mélyrepülései, turbulenciái között talán a következő szere­pekre érdemes törekednünk mint fordítóirodáknak (nyilvánvalóan kihagyva a 20–30 nyelvre dolgozó nagy nemzetközi fordítóiroda szintjét, amely nem a mi esetünk):

1. Regionális fordítóiroda 4–5 nyelvvel, erős belső szoftvermérnöki hát­térrel és szoros kapcsolatokkal bevált egynyelvű fordítóirodákkal. „Egy ilyen iroda képes az általa kezelt nyelvek anyagainak a natív (gépi) formá­tumból, pl. exe, dll, xml, Java properties, Flash, FrameMaker stb., fordításra alkalmas formába kiemelésére (resource editor–adatbázisok, Tradosban feldolgozható help rtf–ek, tagged FrameMaker–export stb.), majd az elkészült fordítások visszaillesz­tésére, „kompilálására”, formai ellenőrzésére és tesztelésére. Azért is érdemes ezt a feladatot regionális szinten tartani, mert lehetnek közös nyelvi jellemzők (pl. kelet–európai karakterkészletek, távol–keleti függőleges írásmód és karakterkészletek, cirill betűs vagy arab nyelvek). Ezek nyelvcsoportonként eltérő technikai megközelítést igényelhetnek.

deutsch ungarisch übersetzer

(Negatív példa: egy japán iroda japán DTP–s alkalmazottakra bízta az összes nyelv szerkesztését. Az egyik esetben a spanyol dokumentációba portugál szövegrészek keveredtek bele, a másikban a DTP–s nem tudta a korrektor angol nyelvű javítá­si utasításait megkülönböztetni a német javítástól, ezért beleírta a végleges német kézikönyv szövegébe a „Please insert” szöveget is a kívánt német szó elé.)

Egy ilyen regionális fordítóirodának tudnia kell, hogy az adott nyelven és szakterületen me­lyik helyi fordítóirodától várhatja el a legjobb eredményt, és akár független lektorral, mintavételezéssel rendszeresen ellenőriztetheti is az eredményt.

2. Helyi egynyelvű fordítóiroda erős nyelvi és szakterületi hozzáértéssel

Ha a helyi iroda már fordítható formátumban kapja az anyagokat, nincs szüksége szoftvermérnöki ismeretekre, de lehetőleg a szakterületre specializálódott (informatikai, távközlési, autóipari stb.) irányultságú irodának kell lennie, nem „mindenevő” irodának. Nagyobb fordítóirodáknak érdemes ezért egyes szakterületekre speciali­zálódott részlegeket kialakítaniuk, legalább egy–két belső szaklektor vagy vezető szak­fordító erejéig.

übersetzer ungarisch

Nagyon hasznos, ha az iroda rendszeresen fordít helyi szinten a megrendelő helyi leányvállalatának (pl. webhely, tenderanyagok, marketinganyagok), rendszeresen konzultál velük, ismeri elvárásaikat, külön céges szószedetet és fordítói memóriát épít stb. Fontos követelmény, hogy minden lefordított anyagot a céges szóhasználatot, stiláris konvenciókat és az adott szakterületet jól ismerő (lehetőleg belső) lektorral ellenőriztessen.

Sokkal könnyebb az általunk helyi szinten ismert ügyfél elvárásait vagy a magyar nyelv miatt szükséges eltéréseket egy közeli (lengyel, cseh) regionális fordítóirodával ismertetni és elfogadtatni, mint egy 20–30 nyelvet kezelő nemzetközi iroda személy­zetével.

Konkrét tanácsok: mibe érdemes befektetni

online marketing német

Ahhoz, hogy „egynyelvű” irodaként sikeresen részt vehessünk nagy lokalizációs pro­jektekben, szerintem a következő területekbe érdemes befektetni a szaktudás, tapasz­talat és szükséges szoftvereszközök szintjén:

1. Szakterületi fordító– és lektorgárda (pl. egy IP–telefon alközpont lokalizálásának vezető lektora vagy fordítója ne nyelvtanár, hanem távközlési mérnök végzettségű legyen).

2. Az angol és német szaknyelvet egyaránt jól értő vezető fordító vagy lektor. Európai cégeknél a szoftverek fejlesztése gyakran először anyanyelven történik, és menet közben vagy utólag fordítják angolra, vagy akár párhuzamosan két nyelven is me­het a fejlesztés. Praxisomban pl. többször kellett kevert angol–német vagy angol-­francia nyelvű szoftvereket magyarra lokalizálni.

3. Belső technikai támogatás. Bár ezen a szinten nincs igazi „software engineering”, a fordítástámogató szoftverkörnyezet (Trados, Déjá Vu, SDLX stb.) kezelése és a fordítók ehhez kapcsolódó támogatása fontos feladat. Szintén fontos a kéziköny­vek nyomdai előkészítéséhez szükséges DTP–ismeret (QuarkXpress, FrameMaker, InDesign). Ráadásul minden megrendelő szereti saját házi fejlesztésű vagy piacon vásárolt, de megszokott szoftverével fordíttatni a szoftverelemeket (Catalyst, RC–Wintrans, Helium, IIDS, EarthWorks, Multilizer – a számuk légió), ezért olyan belső informatikusra van szükség, aki ezeket jól kiismeri, és a fordítók számára emészthető formában tudja adagolni az anyagokat.