A Mein erstes Grammatikbuch () kettős céllal készült:

1.         Kiegészítő anyagként a német nyelvterületen kiadott nyelvkönyvekhez, mindenekelőtt a hazánkban nagysikerű Themenhez. Ezek a művek nem veszik, mert nem vehetik figyelembe a magyar anyanyelvű tanulók speciális nehézségeit, s így nem vernek súlyt arra és nem gyakoroltatják eléggé, ami a mi számunkra elsőrendű hibaforrás, pl. a három nyelvtani nem, a névelők, a személyes névmások használatát Ezért ajánlatos e művekhez kiegészítő anyag használata.

A így elsősorban kontrasztív szempontú nyelvtani gyakorlókönyv, mely egyúttal a kezdők számára fontos valamenyi nyelvi ismeretet igyekszik bemutatni és gyakoroltami. A gyakorlattípusokat a csoportos oktatás szem előtt tartásával válogattam össze: többnyire páros gyakorlatok (melyek természetesen egyedül is elvégezhetők). relevancia

2.         A könyv az önálló tanulást, a nyelvtan önálló elsajátítását és begyakorlását is szolgálja Mindazoknak, akik úgy érzik, gyengék a nyelvtani alapjaik, és hibás német nyelvismeretüket megbízható nyelvtani ismeretekkel szeretnék kiegészíteni, megalapozni, a könyv a német nyelvtan alapjainak rendszeres, rövid áttekintését nyújtja melyből egyedül is tanulhatnak. Ezt szolgálja az egyes egységek felépítése: először bemutatunk valamely nyelvi jelenséget, (e bemutatásban a szabályszarűségek rendszerint már megfigyelhetők,) majd röviden megfogalmazzuk a szabályt vagy tendenciát, végül lehetőséget adunk annak begyakorlására. relevancia Egy lecke több egységből áll. Minden lecke végén egy-egy feladat szolgál a tanultak ellenőrzésére, a kulcs a könyv végén megtalálható. Álkezdőknél, akik alapszókinccsel már rendelkeznek, a könyv önállóan is alkalmazható.

Hogy ez a felépítés a nyelvórán ne legyen zavaró, a tanári magyarázat idejére a tanulók a könyvet csukják be. (Ugyanakkor a házi feladatot, az otthoni készülést megkönnyítik a szó szoros értelmében kéznél lévő táblázatok és nyelvtani összefoglalók.)

A szókincsében a Themen-t követi, bár néhol kiegészíti azt. Mindazok a szavak, melyek a Themen azonos leckéjében még nem fordultak elő, megtalálhatók a könyv végi szójegyzékében.

Mivel általános tapaszatalat szerint a Themen 1. kötete viszonylag kevés, a 2. sok és nehéz nyelvtant tartalmaz, egy-két nyelvtani jelenséget, így néhány vonzatos igét, a birtokos esetet itt már bemutatunk.

A a kognitív tanulást szolgálja. A tapasztalat szerint erre a kommunikatív nyelvoktatás korában is van igény. A nyelvtanulók egy része tudatosan akarja használni és

begyakorolni a szabályokat Ezt a fajta tanulást kívánja elősegíteni elsősorban e könyv; ilymódon is kiegészítve a Themen kommunikatív típusú, szórakoztatóbb, a gyakorlás célját elfeledő gyakorlatait

Játékos, érdekesebb feladatok azért itt is kerültek minden leckébe, ilyenek pl. az ú.n. ”A - B-Aufgaben” (A - B-feladatok); ezek páros munkában oldandók meg: az egyik tanuló az A, a másik a B lapot tartja maga előtt (a B lapok a könyv végén találhatók), így kémek egymástól információt. A válasz tartalmát így nem ismerik előre; helyes, ha az ilymódon kapott információt a táblázatba is beírják. Befejezésül egy jó tanács: az idegennyelvi szerkezetek begyakorlásának még hatékonyabb módja az, ha azokat auditívan, a könyvbe már bele sem nézve, kazetta segítségével is alkalmazni próbáljuk.

Az 5. leckétől kezdve egyes gyakorlatokban olyan mondatokkal is találkozunk, melyek megoldásában az egyén találékonysága, ötletessége is teret kap. Ilyenkor nem kell a csoport minden tagjának azonos megoldást találnia: a példamondatban megadott szerkezetet szabad egy kicsit bővíteni, annak más változatát képezni, stb. Ezek a gyakorlatok a kazettára természetesen nem kerültek fel.

A kazettán a feladatok háromüteműek: 1. Halljuk a feladatot (kérdést), 2. Megoldjuk azt a mintamondatnak megfelelően (válaszolunk rá), 3. Meghallgatjuk a helyes megoldást (választ). Amennyiben a 2. ütemre a kazetta túl kevés időt szánna, nyomjuk le a ’’szünet” gombot készülékünkön addig, amíg a mondatot befejeztük.

Legyen ez a tanulás kellemes időtöltés! Ilyen értelemben kíván jó munkát, gyors előrehaladást

BEVEZETÉS

A zsebkönyvet a "tág értelemben vett" turista, a német nyelvterületen megforduló magyar, vagy a magyar nyelvterületen, Magyarországon megforduló német anyanyelvű turista használhatja jói.

Beletartozik ebbe a kategóriába a nyaralásra érkező vendég, a nemzetközi konferencián résztvevő tudós, az üzletember, aki csak egy pár napig tartózkodik az idegen országban és "első lépésként" az is, aki hosszabb ideig él a célnyelv területén.

Könyvünkben tehát németek találnak magyar szövegeket és magyarok német részeket. Ebben az utóbbiban igyekeztünk figyelembe venni, hogy hazánk mind a négy német nyelvterülettel kapcsolatban áll, és kapcsolataink volumene szerint kitértünk osztrák és egyéb nyelvhasználati példákra is. Az alapszókincset az NDK nyelvezetében adtuk meg, ez nagyjából megfelel az NSZK német nyelvének is. Ahol délnémet vagy ausztriai szavak, kifejezések merültek fel, ott a zárójelbe tett Ö betű utal Österreichra.

A könyvben az egyes tematikus egységek felépítése szinte mindig egyforma. Mindig szerepelnek szituatív párbeszédek, amelyekben a külföldi vendég igyekszik "érteni és megértetni" magát. Igen hosszú szójegyzékek szerepelnek leckénként, hiszen az alapstruktúrák birtokában éppen csak a szavakat kell elhelyezni. Ez tehát a nagyobb gond, erre kellett figyelem-mel lennünk.

A könyv tematikus anyaga három nagy részre tagolódik.

Az első részben ismerkedhet meg a könyv használója a számokkal, tipikus német vagy magyar nevekkel, az utcák és terek elnevezéseiben előforduló tulajdonnevekkel. Egy praktikus fonetikai-helyesírási rész ugyancsak a könyv elején kapott helyet. Mindaz, ami a valóságos élet rendszer- szerű része, időjárási szavak, évszak, hónap stb. szintén az első részben van.

A könyv igazi "lelke" a második rész, ebben szerepelnek az állandó dialógusformák. Hangsúlyoztuk a "forma" szót, mert itt olyan szerkezetek szerepelnek, amelyek egyaránt előfordulhatnak a vásárlásnál, szolgáltatások igénybevételénél, vagy éppen a szórakozás helyzeteiben. Ezek azok a formák, amelyekre mindig szükség van. Hogyan köszönjünk, hogyan búcsúzzunk, hogyan köszönjünk meg valamit valakinek, hogyan helyeseljünk, vagy utasítsunk el egy kérdést stb. Ebben a részben testesült meg az a prak- :ikus kommunikációelmélet, amely napjainkban egyaránt témája a funkcionális nyelvtudománynak és a szociolingvisztikának. Ki kivel miró'J és hogyan beszél? A könyv második része maga is több alrészre tagolódik, amint a közlési szituációk egyre bonyolultabbá válnak.

Ha a második részen valaki keresztülhaladt, rendelkezik azokkal az általános kommunikációs sémákkal, amelyekbe most már a konkrét szituá- : lók szóanyaga bekerülhet.

A harmadik rósz tartalmazza tehát u valóságos hétköznapok információs HANGI masszáját. Régebben csak ezek szerepeltek egy átlag társalgási zsebkönyvben. A harmadik rész globális megoszlása kiterjed a vásárlás, a táplálkozás, a szolgáitatások fejezeteire. Az egészségügy a szolgáltatások, ill. a szórakozás c. fejezetben kapott helyet.                             

Aki már tudja eqy kicsit a nyelvet, iól használhatja a szituációk szó- jegyzékeit. aki kezdő, annak a teljes könyvanyag rendelkezésére áll, ha * tájékozódni akar.

Az élet nap mint nap számtalan olyan egyszerű helyzetet teremt, amelyben az embernek magyarázkodnia, kérdeznie, válaszolnia, méltatlankodnia, dicsérnie — egyszóval kommunikálnia kell. Az egyszerű helyzet is rögtön bonyolultabbnak tűnik azonban, ha idegen nyelvi közeg vesz körül minket, idegen nyelven kell a dolgokra reagálni. Az iskolás módon megtanult idegen nyelvi anyag akkor lesz számunkra igazán hasznos, ha képesek leszünk váratlan helyzetekben is megfelelő idegen nyelvi viselkedésre. Ez a könyv azok számára készült, akik valamit már foglalkoztak a nyelvvel, és most a megszerzett tudásukat a mindennapi élet, a napi gyakorlat szempontjából szeretnék tökéletesíteni.

Úgy véljük, széles körű igényt elégítünk ki. 1980-tól kezdődően, amióta alapfokú állami nyelvvizsgát is lehet tenni, és e vizsga részeként a jelöltnek ún. szituációs párbeszédet kell produkálnia, mind többen igénylik, hogy ilyen jellegű feladatgyűjteményt kaphassanak kézbe. A feladat újszerűsége érthetően felkeltette mind a vizsgára készülők, mind pedig a szakemberek érdeklődését. Rövidesen kiderült, hogy ezek a feladatok jó lehetőséget adnak a megtanult nyelvi anyag aktivizálására. Mintát jelentenek arra, hogy az életben gyakran előforduló helyzetek milyen nyelvi viselkedési formákat kívánnak meg. Ilyen módon a vizsgától függetlenül és azon túlmenően, segítséget jelentenek mindazoknak, akik például turistaúton, idegen országban tett látogatáskor, külföldi vendég fogadásakor vagy kiküldetésben használják az idegen nyelvet.

A „szituációk” sorrendje a kötetben nem témához kötött. A könyvet forgatva az olvasó kicsit úgy érezheti magát, mintha valóban idegen nyelvi környezetben kellene váratlan 1 helyzetekre reagálnia. Mindazonáltal a Tárgymutató segít- j ségével lehetőség nyílik arra is, hogy az olvasó az egyes témákat sorban nézze át. A Tárgymutató ugyanis emelkedő rendben közli azoknak a feladatoknak a számát, amelyek az egyes témákhoz sorolhatók. Tekintve azonban, hogy a valóságban ritka a „tiszta” helyzet, amely ellenvetés nélkül osztható egyik vagy másik címszó alá — és csak oda —, egy-egy i szituáció több címszónál is szerepel. Ha tehát az a feladat, hogy „Kérjen felvilágosítást telefonon...”, akkor az mind a 1 telefon, mind a felvilágosítás címszónál megtalálható, j Ugyanez a helyzet, ha pl. a feladat mondjuk valamilyen ruházati cikknek a vásárlása. A szókincs és a nyelvi fordulatok alapján ez a szituáció a „Vásárlás”-nál és az „Öltözkö- dés”-nél is szerepel.

Bevezetés a fordítás gyakorlatába

A nagyobb terjedelem lehetővé tette, hogy az előző kiadásokhoz képest kibővítsem az átváltási műveletek elméleti kérdéseivel fogalkozó részt és a könyvben kidolgozott indoeurópai-magyar átváltási tipológia elméleti meg-alapozását. A legszembetűnőbb változás a korábbi kiadásokhoz képest, hogy a példatár nem külön szerepel a könyv végén, hanem beolvadt a lexikai és grammatikai átváltási műveletekkel foglalkozó fejezetekbe. Az egyes alfejezetek végén található Összefoglaló fordítástechnikai megjegyzésekben arra próbálok választ adni, mit jelentenek az átváltási műveletek a fordító szempontjából, milyen elveket követ - tudatosan vágj' ösztönösen - az egyes műveletek végrehajtásakor.

Ezt a feladatot a hallgatók olyan nagy kedvvel és lelkesedéssel végezték, és végzik azóta is, hogy hatalmas példaanyag gyűlt össze lexikai és grammatikai átváltási műveletekből. német fordító Ez a sok tanulságot hordozó anyag mintegy magamagát kínálta, hogy legérdekesebb darabjait függelékként beemeljem készülő könyvembe. Az anyag rendszerezésekor azonban kiderült, hogy a példatár áttekinthetőségét és egyben használhatóságát is nagymértékben növeli, ha az egyes műveleteket megvilágitó példák előtt röviden jellemzem a műveletet, majd magyarázatokat is fűzök az egyes példákhoz.

Az eredetileg angol-magyar, magyar-angol, orosz-magyar, magyarorosz fordítási irányra kidolgozott rendszerbe akadálytalanul illeszkedtek bele a német—magyar, magyar-német példák, bizonyítva azt, hogy e három indoeurópai nyelv a köztük lévő különbségek ellenére azonos módon „áll szemben” a finnugor eredetű magyarral, s ez a három nyelv azonos vagy hasonló jellegű problémák elé állítja a fordítót, bármely indoeurópai nyelvből fordít magyarra és vissza.

Az a körülbelül száz - részben nyelvspecifikus, részben fordításspecifikus - művelet, melyre a könyv második és harmadik része három nyelven több mint ezer példát ad, a Mengyelejev-féle periódusos rendszerhez hasonlóan, mintegy kijelöli szinte azoknak a műveleteknek a helyét is, melyekről a könyvben nem esik szó.

Beleilleszthetők a rendszerbe a nem szépirodalmi művek fordításakor végzett átváltási műveletek is, szépirodalmi példákat csak azért választottunk, hogy példatárunk mondatait megóvjuk a gyors elavulástól. A magyar és a világirodalom remekművei tehát csak példaanyagot szolgáltatnak mon-danivalónkhoz, könyvünk nem arról szól, hogyan kell Dickenst, Thomas Mannt, Paszternákot magyarra, Mikszáthot, Krúdyt, Karinthyt, Rejtőt angol, német vagy orosz nyelvre fordítani, hanem arról, hogyan működnek a fenti nyelvek és a nyelvek általában fordítás közben.

Hogyan lehet ezt a könyvet felhasználni a fordítás oktatásában?

A fordítás oktatásában a fordítás elméleti kérdéseit feldolgozó fordítástudomá- nyi/fordításelméleti előadások mellett többféle, különböző típusú szemináriumi foglalkozásra van szükség: általános fordítástechnika, műfordítás, szakfordítás, párhuzamos szövegelemzés, kontrollszerkesztés, fordításkritika stb.

Ez a könyv az ún. „Nyelvészeti fordításelemzés” című tantárgyhoz nyújt segítséget. A nyelvészeti fordításelemzés különbözik a hagyományos fordítástechnikai szemináriumoktól, mivel nem arról szól, hogyan kell fordítani, hanem inkább arról, mi történik, amikor fordítunk. De különbözik a műfordítói szemináriumoktól is, hiszen jezeken a foglalkozásokon nem egy-egy irodalmi mű fordítói problémáit vizsgáljuk, nem kiemelkedő írók és műfordítók műhelytitkaiba próbálunk betekinteni, hanem azt vizsgáljuk, hogyan működik a nyelv, illetve hogyan működnek a nyelvek fordítás közben. Melyek azok a műveletek, melyeket a fordítók ösztönösen vagy ludatosan elvégeznek, mikor átlépnek az egyik nyelvből a másikba? I lugyan lehet ezeket a műveleteket rendszerezni, megmagyarázni, leírni a nyelvészet segítségével? Fogalmazhatunk úgy is, hogy a fordítók tevékenységének nyelvészeti leírásával foglalkoznak.

A nyelvészeti megközelítés korántsem jelenti azt, hogy csak a nyelvek közötti különbségek által indokolt átváltási műveleteket vesszük sorra, hiszen e foglalkozásoknak éppen az a lényege, hogy minél több korábban ösztönösnek hitt fordítói műveletre tudjunk magyarázatot találni, s a magyarázatok sokszor nem a nyelvi rendszerek, hanem a kultúrák különbségeiben vagy a fordítói tevékenység sajátosságaiban rejlenek.

Módszertani alapelvünk: a felfedezés. Fedezzük fel együtt, mi történik fordítás közben! A sikeres munka érdekében fontos, hogy a foglalkozásokon minden hallgatónak rendelkezésére álljon kellő mennyiségű párhuzamos szöveg, mégpedig mindkét irányban, azaz az idegen nyelvű mű és autentikus magyar fordítása, magyar mű és autentikus idegen nyelvű fordi- tása. német fordítóiroda Az órán együtt elemzett közös szövegeken kívül minden hallgatónak rendelkeznie kell saját párhuzamos szöveggel az otthoni feladatok elvégzéséhez és a félévzáró dolgozathoz. Tapasztalatunk szerint a hallgatókat az motiválja legjobban a fordítói műveletekkel való foglalkozásra, ha olyan művet vetnek egybe az eredetivel, amit amúgy is szeretnek, jól ismernek. Tehát az a legjobb, ha minden hallgató a saját kedvenc idegen nyelvű szerzője valamelyik művének igyekszik megszerezni az eredetijét.